-
Újjászületés
Egy forró nyári éjszakán a csillogó, fekete körömcipő tűsarkai kopogtak egy párizsi utca macskakövein. Nina közelített a kávézó felé, fekete mini ruhájában, mely csak kissé takarta hosszú, fekete harisnyanadrágba bújtatott lábait. Már látta a kiszűrődő, káprázatos fényeket, melyek festékként ömlöttek az utca kövére. A kávézó már megtelt. Amikor belépett, örömmel köszöntötték. Ez egyfajta oázisként szolgált, ahol megpihenhetett. De nem volt sok ideje, mert a műsor mindjárt kezdődött. Elindult a csodásan kivilágított színpad felé, majd a mikrofon mögé lépett, és énekelt. Álom az álomban. Sok idő telt el, mióta szavakba öntötte a gondolatait. Azóta talált egy új világot. A világ, melyben eddig élt, már messze úszott tőle. Végtelenül távolinak tűnt, ahol…
-
az álom
Nina annyiszor álmodta már ezt az álmot. A szereplők ugyan változtak, de a lényeg változatlan maradt. Most éppen a szüleivel nézte a televíziót. Már mindenki az alváshoz készülődött. Nem figyeltek rá különösebben. Ez is csak egy olyan tévénézős este volt, mint bármelyik másik. A bútorok ugyan némileg különböztek, pár tárgyat nem ott látott, ahol lenniük kellett volna. Ám egy álomban ez teljesen normális. Ezen apróságokat leszámítva Nina tökéletesen otthonosan érezte magát. Apja szokásos bőrfoteljében ülve itta sörét, amit szokásához híven maga mellé tett le a földre. Anyja már az ágyból figyelte a műsort. Nina előttük, jól láthatóan, lábát maga alá húzva ült. A szobát csak a televízió kékes fénye világította…